Az oldal sütiket használ
Az oldal sütiket és egyéb nyomkövető technológiákat alkalmaz, hogy javítsa a böngészési élményét, azzal hogy személyre szabott tartalmakat és célzott hirdetéseket jelenít meg, és elemzi a weboldalunk forgalmát, hogy megtudjuk honnan érkeztek a látogatóink.
A tokaji borok minőségének titka Hegyalja értékes tápanyagokban gazdag talajában és a szőlőtermesztéshez kifejezetten kedvező éghajlati adottságaiban rejlik. A tokaji szőlőterület alapját vulkanikus alapkőzet képezi, amely andezitből, riolitból és ezek tufáiból tevődik össze, a kőzeten pedig nyiroktalaj található. A vulkáni kőzeten kialakult talajréteg azonban csak egy része a világszintű sikert hozó szőlőtermesztésnek, hiszen a napsütéses éghajlat legalább ilyen fontos szerepet játszik benne.
A riolittufába vájt, emeleti pincesorok igazán hangulatos lehetőséget nyújtanak a borkóstolás és a gasztronómia iránt érdeklődő pároknak, céges csapatoknak és mindenkinek, aki hazánkban szeretne magas színvonalon kikapcsolódni és elmerülni a borok utánozhatatlan világában.
Mely “sátorhegyek” alkotják a tokaji borvidék háromszögét?
● Tokaji-hegy
● abaújszántói Sátor-hegy
● Sátoraljaújhelyi Sátor-hegy
A tokaji Kopasz-hegy a lágyabb borok fellegvára. Mivel a Kopasz-hegy talaja löszösebb a borvidék többi területéhez viszonyítva, ezért az alacsonyabb savtartalomnak köszönhetően tökéletes termőföldet biztosít a lágyabb zamatú, illatosabb szőlőfajták termesztésére.
A tokaj hegyaljai szőlők első említése a Turóczi prépostság alapítólevelében található, amelyet 1251-ben írt a helyi áldozópap. Az ízletes boroknak természetesen hamar híre ment, és IV. Béla király olasz borászok meghívásával igyekezett még jobban kiaknázni a tokaji vidékben rejlő lehetőségeket. A tokaji bortermelés annyira beindult, hogy a 16. században már az országgyűlés is foglalkozott a szőlőtermesztésben rejlő üzleti potenciállal. A többi pedig azóta történelem, hiszen tokaj zárt borvidéke a hosszú évszázadokon át keményen dolgozó gondos bortermelőknek köszönhetően mára az UNESCO világöröksége lett. Habár nem tudni, hogy déli lejtőit kik ültették be szőlővel, de Tokajban már a honfoglalás előtt is rendkívül népszerű tevékenység volt a szőlőművelés.
A 20. században Tokaj már Európa-szerte hatalmas népszerűségnek örvendett, ezért nem véletlen, hogy a ‘80-as években - sokak szerint a tokaji turizmus fénykorában - még a lengyelek és oroszok is közösen, barátságban fogyasztották a híres magyar nedűket.
Tokaj városában és a körülötte elhelyezkedő településeken számos elsőrangú pincészet található. Érdemes kiemelni a Tokaj-Hegyalja mértani közepén található Tolcsvát, amely a legjobb dűlőben fekszik a gyümölcstermesztéshez. Azonban Hercegkúton, Makkoshotykán, Olaszliszkán és Szerencsen, illetve Tállyán és Vámosújfalun is több híres pincészet várja a borkóstolás iránt érdeklődőket.
Borkóstolás a legmagasabb szinten!
Akár a tokaji aszú bort, a furmintot vagy éppen a Pinot noir-t kedveled, a tokaji vidéken garantáltan megtalálod a számításod. A tokaji gazdák lelkes munkája és a híres borospincékben fellelhető nemespenészek (botrytis cinerea és cladosporium cellare) olyan zamatos borokat eredményeznek, amelyeknek minden cseppje valódi nemzeti kincs.
Fedezd fel a csodálatos tokaji borvidék pincészeteit, ahol a borkóstolás milliónyi felejthetetlen élményt tartogat!