Mitől különleges a Szekszárdi borvidék?

Egy kis történelem

Nem kevesebb, mint 1700 évet kell visszautaznunk az időben, ha a szekszárdi borkultúra eredetét keressük. A 3. században, a római korban ugyanis Probus császár utasításba adta, hogy ültessenek szőlőt a kiváló adottságokkal rendelkező dombvidéken. A történészek ugyanakkor azt feltételezik, hogy a rómaiak előtt már a kelták és a balkáni trákok is ismerték és gyakorolták a borkészítés tudományát.

Ugorjunk egy nagyot az időben: a honfoglaláskor ideérkező magyarok folytatták a szőlészeti hagyományokat, ennek folyományaként pedig a 15. századra a Szekszárdi borvidék már az egyik legjelentősebbnek számított hazánkban. Ennek még a török hódoltság sem tudott gátat szabni, sőt a törökökkel együtt érkező rácok új technikákat és szőlőfajtákat is meghonosítottak a vidéken. Nekik köszönhető, hogy a korábban csak fehérbor termelő vidéken megjelent a kadarka, illetve meghonosodott a héjon áztatás technológiája. A szőlőkultúra továbbfejlesztésében a XVIII. században érkező német telepesek játszottak szerepet, amikor az első vörösborok hordós érlelést kaptak.

Ahogy Magyarország minden borvidékén, úgy Szekszárdon is hatalmas pusztítást végzett a 19. század végén tomboló filoxérajárvány. Mivel a korábban termesztett, őshonos szőlőfajták nem élték túl a betegséget, új fajták kerültek a földbe, például a cabernet sauvignon és a cabernet franc, a merlot, valamint a pinot blanc. A kadarkát ma már a borvidék alig 1%-án termesztik csak.

A 20. században először a világháborúk, majd az államosítás törte derékba a szőlőgazdálkodást Szekszárdon és a többi településen. Utóbbi sajnos hozzájárult ahhoz, hogy a szekszárdi bor minősége csökkenjen. Az igazi megújulást és a magas színvonalú borkultúra újbóli megjelenését a rendszerváltás utáni időszak hozta el.

Természeti adottságok

A régió adottságai nagyban hozzájárulnak a kiváló minőségű borok elkészítéséhez. A déli fekvésű borvidéket meleg nyár és napos ősz jellemzi, ráadásul itt fekszik az első dombság, amely az Alföldről érkező meleg légáramlatokat megfogja.

Zárt katlanjai nem szelesek és hidegek, ami szintén előny a szőlőtermesztés szempontjából. Ahogy az is, hogy a Duna vízfelszíne visszatükrözi a napsugárzást, illetve a víztömeg mérsékli a szélsőséges hőmérsékletváltozások hatásait. Mélyrétegű agyagos-lösztalaj jellemzi a Szekszárdi borvidéket, a legkülönlegesebb vörösborokat pedig az agyagos, többnyire szürke és vörös agyagos területek adják.

Ami a borvidék elhelyezkedését és méretét illeti: utóbbi nagyjából 6000 hektár, amiből napjainkban 2600 hektár áll művelés alatt. A Szekszárdi borvidék pedig a Szekszárdi dombság legkeletibb területén, a dombság és a Sárköz találkozásánál található. A borvidékhez Szekszárd mellett olyan települések tartoznak, mint például Bátaszék, Kakasd, Szálka, Várdomb és Zomba.

Telepített szőlőfajták

A borvidék legismertebb borfajtája a Szekszárdi Bikavér, mely elnevezés még Garay János szekszárdi költőtől származik. A minimum négy szőlőfajta házasításával készülő bor legalább 50%-át a kékfrankos és kadarka alkotja. A térség alig egyötödét foglalják el a fehér szőlő fajták.

Fehérszőlő

● Chardonnay

● Cserszegi fűszeres

● Leányka és a királyleányka

● Olaszrizling

● Ottonel muskotály

● Pinot blanc

● Rajnai rizling

● Rizlingszilváni

● Sauvignon blanc

● Szürkebarát

● Tramini

● Zenit

● Zöldveltelini

Kékszőlő

● Bíborkadarka

● Blauburger

● Cabernet franc

● Cabernet sauvignon

● Kadarka

● Kékfrankos

● Kékmedoc

● Merlot

● Pinot noir

● Portugieser

● Syrah

● Zweigelt

Milyen pincészeteket találhatunk a borvidéken?

Ezek az élmények várnak minket

Bizonyára mindenki emlékszik rá a tanulmányaiból, hogy Szekszárd leghíresebb szülötte Babits Mihály. A költő szülőháza a mai napig áll, és természetesen látogatható is, méghozzá múzeummal kiegészítve. Nem ez az egyetlen múzeum, ahova érdemes bekukkantanunk. Mindenképp megér egy látogatást a Mézeskalács Múzeum, a Hímzés Múzeum, vagy a hadtörténeti kiállításokat tartogató Baka Múzeum.

Szánjunk időt emellett arra is, hogy részt vegyünk valamelyik szekszárdi fesztiválon. A Szekszárdi Szüreti Napokon a borvidék legjobb borai és pincészetei mutatkoznak be, de ugyanilyen jó választás lehet a Szent László napok is, avagy a Pörkölt és a bor ünnepe. Akkor sem maradunk hoppon, ha az aktívabb kikapcsolódás hívei vagyunk. A Gemenc Nagydíj hazánk egyik legrangosabb és legnagyobb kerékpárversenye, a Borvidék Félmaraton Futóversenyen pedig az állóképességünket tehetjük próbára.

A Szekszárdi borvidéken nincs hiány borkóstolókból sem! Többek között szekszárdi, bátai, alsónyéki pincészetek várnak minket egyedi programokkal, amelynek során betekintést nyerhetünk a szőlőtermesztés rejtelmeibe, bejárhatjuk a szőlőültetvényeket, sőt akár egy 140 éves borospincébe is időutazást tehetünk. Nem utolsósorban pedig lélegzetelállító környezetben ízlelhetjük a környék borait.

A legfontosabb pincészetek

● Attila Birtok

● Borfaragó Pince

● Eszterbauer Borászat

● Fekete Borpince

● Garai Pincészet

● Mikóczi Pincészet

● Pósta Borház

● Sárosdi Pince

● Takler Kúria

● Vesztergombi Pince

● Werner Pince

A Szekszárdi Bikavér kihagyhatatlan, de messze nem az egyetlen ok, amiért érdemes ellátogatni Tolna megyébe. Pazar borok, messze földön híres vendégszeretet és életre kelő történelem - foglalj időpontot a borkóstoló programok egyikére!