Az oldal sütiket használ
Az oldal sütiket és egyéb nyomkövető technológiákat alkalmaz, hogy javítsa a böngészési élményét, azzal hogy személyre szabott tartalmakat és célzott hirdetéseket jelenít meg, és elemzi a weboldalunk forgalmát, hogy megtudjuk honnan érkeztek a látogatóink.
Boros nemzet vagyunk, komoly boros hagyományokkal és erre büszkék is vagyunk. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az egész világ tudja, hogy milyen kiváló borok kerülnek ki a magyar borászok kezei közül évszázadok óta. Az igazság sajnos azonban az, hogy az egykor valóban világraszóló boros hírünket a 20. század viharai alaposan megtépázták, de azért van, ami állandó.
Ez pedig Tokaj. Az aszú és a borvidék több száz éve tartó töretlen hírneve állandónak tűnik, és szerencsére vannak is olyan borászaink szép számmal Tokaj-Hegyalján, akik tesznek azért, hogy Tokaj egyre ismertebb legyen a világon.
Nemcsak ismerik, hanem szerencsére szeretik is a világ borbarátai a tokaji borokat, évről-évre bizonyítják ezt a magyar borágazat export adatai, és a neves borversenyek eredményei. Ahhoz, hogy a magyar borászat állócsillaga lehessen, Tokajnak is hosszú utat kellett megtennie az elmúlt évszázadokban.
Nehéz lenne pár bekezdésben összefoglalni, hogy milyen történelmi okok vezettek oda, hogy Tokajt még a 21. században is a világ legjelentősebb borvidékei között tartják számon. A legfontosabb határkövek azonban így, vázlatosan is magukért beszélnek:
Biztosan hallottad már, hogy a tokajit a királyok borának tartják, ami ugyan nem egységesen elfogadott álláspontja a világ borivóinak, de azért van alapja ennek a kijelentésnek is. Az 1700-as évek francia uralkodója, XV. Lajos minden bizonnyal nagyon szerette a tokajit (ahogy az egész korabeli francia udvar), mert amikor szeretőjét, Madame de Pompadourt kínálta egy pohárral, így jellemezte: „Vinum Regnum, Rex Vinorum” (azaz A királyok bora, a borok királya).
Ferenc József, az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója pedig Viktória angol királynő minden születésnapjára küldött neki 12 palack tokaji aszút, a legenda szerint a királynő 81. születésnapjakor már 972 palack aszúra rúgott a gyűjteménye.
A 19. század végi filoxéra járvány és a második világháborút követő szocialista államosítás ugyan Tokajnak sem tett jót, de fantasztikus adottságai és semmi máshoz nem fogható természetes édes bora még ma is figyelemreméltó.
A világ és a borfogyasztási trendek természetesen megváltoztak több száz év alatt, a 21. században pedig már sokkal nehezebb eladni az édes borokat. De a tokaji borvidéknek erre is volt válasza, és rájöttek a helyi borászok, hogy a száraz furmint ugyanúgy különleges és egyedi, ha itt készül. Természetesen még így is az édes tokajit fogják a legjobban ismerni és elismerni a borkritikusok, ennek pedig az az oka, hogy Tokaj klimatikus és talajviszonyai valóban megismételhetetlen borokat eredményeznek.
Ezzel együtt azonban örömtelinek mondható, hogy a szépen iskolázott száraz tokaji furmintok is kezdik egyre inkább megtalálni a közönségüket külföldön is. A tokajit állítólag többen ismerik a világon, mint Puskás Öcsi nevét, és szerencsére sokan keresik is. Az egyik nagy, európai áruházlánc évek óta különös figyelmet fordít a magyar borok külföldi értékesítésére, mára pedig ők azok, akik a legtöbb magyar bort adják el külföldön. A saját kimutatásaik szerint a legnépszerűbb magyar borfajták között ott van a tokaji furmint is.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szintén rendszeresen monitorozza a magyar borok külföldi eredményeit, ha a HNT statisztikáit nézzük, akkor szintén előkelő helyen szerepelnek az eredetvédelmet élvező tokaji fehér borok. Akárhogy is nézzük, Tokaj még mindig (immáron több száz éve!) a magyar borászat egyik zászlóshajója, és dacára annak, hogy gyönyörű borokat kóstolhatunk máshol is, egy darabig ez még így is fog maradni – nem is érdemtelenül.