Hol van a bor helye a zsidó kultúrában?

Idén szeptember 7–28. között rendezi meg a Magyar Zsidó Szövetség a Zsinagógák Hete elnevezésű programsorozatot, amely vallástól függetlenül nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. A rendezvény egyik célja, hogy közelebb hozza a zsidó kultúrát, hagyományokat és mindennapi szokásokat mindazokhoz, akik ugyan más vallásúak, azonban kíváncsiak a zsidóság velejáróira. 

A programokban, csak úgy mint a zsidó ünnepeken, kiemelt szerepet kap a gasztronómia: a szentendrei zsidóházban a látogatók a sábesz hagyományával ismerkedhetnek meg, míg a Budavári Zsinagógában szeptember 18-án este kóser borkóstolóval várják az érdeklődőket, ahol Faith Asher rabbi maga mondja el, mi is tesz egy bort kóserrá. 

Mitől lesz a bor kóser? 

Bár sokan tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy a zsidók kóser ételeket fogyasztanak, a bor kóserságára már kevesen gondolnak. Pedig a bor az egyik legfontosabb ital a zsidó vallási életben, és bár logikus lenne, mégsem attól lesz kóser, hogy egy zsidó rabbi megáldja. 

A kóser bor tisztaságát az biztosítja, hogy a teljes folyamatot a szüreteléstől a palack lezárásáig szombattartó zsidók végzik és felügyelik; és a készítés során nem kerülhet semmilyen állati eredetű anyag az italba. Többek közt ez a szigorú szabályrendszer teszi a bort kóserré, vagyis tisztává – de hogy még mi mindent kell figyelembe venni, arról a szeptember 18-ai eseményen maga a rabbi fog titkokat elárulni. 

A bor szerepe a zsidó kultúrában

A bor jelentősége azonban nem merül ki a kóserság technikai feltételeiben. 

Faith Asher rabbi azt mondja, hogy a Talmud tanítása szerint, amikor az ember bort iszik, vagyis “belénk kerül a bor”, akkor a titok “kijön”: feltárul a lélek belső lényege, a zsidó ember mély kapcsolata az Örökkévalóval.

A bor minden fontos zsidó vallási és családi ünnepen jelen van. Például a sábeszhez is kapcsolódik, amely péntek estétől szombat estig tart, és a zsidó közösség egyik legfontosabb napja a héten. Ilyenkor megáll az élet: nincs munka, nincs rohanás, nem lehet dolgozni vagy dolgoztatni, tilos autóba ülni, de még a mobiltelefont sem szabad használni. Nincs más, csak imádság, közösség és közös étkezés. És ennek is mindig szerves része a bor, amire áldást mondanak, ezzel köszöntve a sábeszt.

A bor héber neve, a „jajin”, különös jelentést hordoz. A szó számértéke a héber gemátria szerint hetven, amely a zsidó hagyományban a bölcsesség, a titkok és az élet teljességének száma. A hetvenes szám egyszerre utal a sokféleségre és az egységre, a bor így nemcsak egy ital, hanem egyfajta szimbolikus kapocs az ember és az Isten között.

Sokkal szabadabbak, mint gondolnánk

Bár a zsidó vallási életet kívülről sokszor úgy látja a társadalom, hogy számtalan kötöttséggel jár; a zsinagóga nem kizárólag az imádság helyszíne. Krisztina kiemelte, hogy legalább annyira szolgálnak közösségi otthonként, mint szakrális térként. Természetes, hogy a hívek itt együtt vacsoráznak, beszélgetnek, sőt, még az is belefér, hogy a rabbi csócsóversenyt szervez a fiataloknak. A zsinagóga sok szempontból a közösség nappalija, ahol a hagyományok, a közös élmények és az ünnepi szokások találkoznak; és ahol természetes, hogy borkóstolót is lehet tartani.

A Budavári Zsinagógában megrendezett kóser borkóstoló tehát nem csupán gasztronómiai élményt ígér, hanem egyben bepillantást enged a zsidó vallás egyik legszebb szimbólumának titkaiba – eképpen jóval többet is megtudhatunk annál, mint hogy mi is teszi a bort kóserrá.