Így bortúrázz, ha nem jelentkeztél be előzetesen sehova!

Bár egyre több pincészet törekszik arra, hogy akárcsak szezonálisan is, de rendelkezzen állandó nyitva tartással, illetve természetesen itt nálunk is számtalan túrát tudtok lefoglalni – azonban könnyen adódhat az a helyzet, hogy nem várt vendégként toppanunk be egy borászathoz. A legtöbbször az apropót az adja, hogy a borász éppen a közelben sertepertél, esetleg nyitva maradt a kapu, vagy a pinceajtó; a vendég pedig máris úgy érzi, hogy itt minden és mindenki készen áll a fogadására.

Vegyük észre a jeleket!

A borászélet nemcsak játék és mese, hanem bizony kőkemény állóképességet igénylő feladatok sorából áll. A borász, főleg ha a saját pincéjét igazgatja, és nem alkalmazottként dolgozik valaki másnak, sokszor egy személyben szőlő- és pincemunkás, technológiai szakember, aki még hellyel-közzel a marketingfeladatokat is igyekszik ellátni. Többségében ezek azok a kis borászatok, ahol a honlapon az előzetes bejelentkezés után látogatható felirat szerepel – és nem csak azért, mert nincsen állandó nyitva tartás, vagy mert hogy ide csak a kiváltságosak léphetnek be; hanem mert lehet, hogy a borász csak akkor tud látogatókat fogadni, ha éppen megengedik az egyéb teendői. 

Sokszor előfordul, főleg az olyan helyeken, ahol a pincét szőlőskertek veszik körül, hogy nincsenek egyértelműen meghúzva a határvonalak. Azaz, könnyebben tévedünk be véletlenül valakinek a magánbirtokára, amelyet kerítés híján esetleg nem is tekintünk annak. Pedig, a borász számára ez olyan, mintha valaki a mi kertünkben jelenne meg hívatlanul. Ha viszont már megtörtént, vagy így történt, illik bocsánatot kérni, és érdeklődni, hogy egyébként nem alkalmatlankodunk-e, ha meginnánk egy pohár bort. 

Mivel a borász alapvetően boreladásból él, mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy kiszolgálja a potenciális vevőt, és pozitív értékelést kapjon a későbbiekben – annak ellenére is, ha éppen nyakig benne van valamiben. Legyünk résen, és ismerjük fel a jeleket, ha alkalom szülte házigazdánk napjának éppen nem mi jelentjük a fénypontját!

Amivel mindenki jól jár

Amennyiben házigazdánk úgy tűnik, hogy bár szívesen foglalkozna velünk, ám szívesebben tenné ezt egy alkalmasabb időpontban; ennek ellenére mégis hellyel kínál, érdemes egyből palackkal kérni a bort, és mellé poharat, majd útjára engedni vendéglátónkat. Palackos rendelésünkkel szintén pozitív elismeréseket zsebelhetünk be a kevésbé frekventált helyen fekvő pincészeteknél is, hiszen ha aznap mi vagyunk az egyedüli érkezők, a bontott palackokkal nem igazán fog tudni mit kezdeni házigazdánk.

Ha a vendéglátónk viszont magától felkínálja a borkóstoló sor lehetőségét, és a poharak mellé szívesen mesél is, akkor szerencsénk van! Ennek ellenére igyekezzünk ne visszaélni a baráti fogadtatással, és belátható időn belül – dacára annak, hogy a bor esetleg a fejünkbe száll – távozni a helyszínről. 

Végezetül még egy dolgot tartsunk szem előtt: akár szívesen látnak bennünket, akár csak a látszat diktálja ezt, illik legalább egy palackot venni és hazavinni, hogy mindenki boldog mosollyal térjen nyugovóra!