Az oldal sütiket használ
Az oldal sütiket és egyéb nyomkövető technológiákat alkalmaz, hogy javítsa a böngészési élményét, azzal hogy személyre szabott tartalmakat és célzott hirdetéseket jelenít meg, és elemzi a weboldalunk forgalmát, hogy megtudjuk honnan érkeztek a látogatóink.
Egy borvidéket általánosságban a terroir, a jellemző szőlőfajták és az ezek kölcsönhatásából születő borok karaktere határoz meg a leginkább. Ott van még persze a népi kultúra és az épített örökség is, de ha nagyon az elejéről akarjuk kezdeni, vagy még inkább megérteni, akkor tisztában kell lennünk egy-egy borvidék legjellemzőbb szőlőfajtáival.
A szőlő persze olyan növény, amely a legtöbb talajban és változatos éghajlatokon többé-kevésbé jól elvan, de itt jön be a képbe a terroir szerepe. Igazán jó borok csak ott születnek, ahol a termőterület sajátosságai és a helyi klíma az azt leginkább „szerető” szőlőfajtákkal találkozik.
Minden borvidéknek megvannak a maga szőlői, amelyek tradicionálisak, amelyek jól érzik ott magukat és amelyekből el lehet készíteni „a nagy bort”. Tokajon ilyen a furmint, Villányban a cabernet franc, a Mátrában a kékfrankos és még sorolhatnánk.
A Badacsonyi borvidéken sokféle szőlővel találkozhatunk, fehérrel és kékkel egyaránt, de amit szinte minden borászatnál kóstolhatsz, az a kéknyelű, a szürkebarát és az olaszrizling.
Az olaszrizling mindenhol a fő fajták közé tartozik, mondhatnád, és igazad is lenne. Egy kicsit. Mert bár tény és való, hogy Magyarország egyik legnépszerűbb fehérborszőlője minden borvidékünkön ott van, igazán szép, a fajta mélységeit megmutatni képes bort azonban már jóval kevesebb helyen készítenek belőle.
Badacsony ezek közé tartozik. A vulkáni altalajon nagyon él az olaszrizling, a balatoni mikroklíma pedig érezhetően jót tesz neki. A megfelelő hozamkorlátozás mellett, visszafogott hordóhasználattal gyönyörűen rétegzett, ásványi jegyekben gazdag „olaszok” kerülnek palackba a Badacsonyi borvidék valamennyi hegyéről. A mézes, virágos, mandulás jegyek sem ritkák errefelé, ha rizlingről van szó, de akkor is van mit keresned itt, ha te inkább a frissebb, ropogósabb, gyümölcsökben dúskáló olaszrizlinget keresed.
Sok szép olaszrizlinggel találkozhatsz a borvidéken, de érdemes ellátogatnod a Borbély Családi Pincészethez, ahol a Bács hegy Badacsonyi Olasz rizling egészen különleges élmény lesz:
Badacsonytomaj
Ha szürkebarátot kóstolsz, akkor pinot grigio, vagy pinot gris van a poharadban, hogy ennek a világfajtának a tucatnyi egyéb elnevezését már ne is említsük. Érdekes, hogy ez a Badacsony egyik legjellemzőbb fajtája még napjainkban is, igazi badacsonyi fajtának tartjuk, de az igazság az, hogy valószínűleg francia szerzetesek hozták be az országba. Bár a feljegyzések és a kutatások szerint már a 13. század óta velünk él a Badacsony környékén a szőlő, ennyi idő alatt pedig bőven volt ideje asszimilálódni.
Meg is találta az otthonát a Balaton északi partján, a szőlővel és borral foglalkozó (a korai időkben még szürke ruhát viselő) szerzetesek után pedig a helyi borászok is alaposan kiismerték a fajtát. Ma is az egyik legnagyobb területen termelt fajta a borvidéken belül, kékes héjú szőlőjéből pedig édeskés, nagyon kerek, nagyon kellemes bor készíthető, amely szintén szereti a megfelelő hordóhasználatot. Érdekesség, hogy ha kellő ideig (akár 2 napig is) hagyják héjon ázni a préselés előtt a szőlőt (mint a vörösborok készítésénél), akkor minimális színanyag a szürkebarát bogyóiból is kiázik, így ebből a fehérszőlőből is tudnak rozé jellegű borokat készíteni.
Az Éliás Birtokon nemcsak páratlan balatoni panorámában, hanem páratlan szürkebarát-élményben is részetek lesz:
Badacsonytomaj
Vitán felül a kéknyelű a badacsonyi borvidék ikonja, amely a dicső múltat és a nagy újrakezdést egyszerre szimbolizálja. Rendkívül kényes és nehéz vele dolgozni, meglehetősen hektikus fajta, mégis már a 19. században is a nemes bort adó szőlők között tartották számon. A téeszesítés után azonban – a korabeli termeléstechnológiai nehézségei miatt – a nem kívánatos fajták közé sorolták, folyamatosan csökkent az állomány, amíg odáig nem jutottak, hogy a rendszerváltás idejére majdhogy nem kihalt a fajta.
A Békássy család megmaradt területén, a szóbeszéd szerint maximum fél hektáron azonban túlélte a viszontagságoktól nem mentes évtizedeket a kéknyelű, amely mára újra virágkorát éli a Badacsonyi borvidéken. Nem túlzás azt mondani, hogy magára valamit is adó badacsonyi borász kiemelt szerepet szán a kéknyelűnek, az összefogás pedig borvidéki szinten is megjelent pár éve: a többség már ugyanolyan kék színű palackba tölti a nemes kéknyelűt.
Bora testes, savai elegánsak, az ásványokat jól mutatja, illata virágoktól sem mentes és az egész borból sugárzik a harmónia és a kerekség – persze csak jó évjáratokban, és ha a kellő hozzáértéssel készítik. De hát ezért szép fajta, ez benne a kihívás és talán ezért is maradt meg velünk a mai napig a kéknyelű, a Badacsonyi borvidék élő legendája.
A Badacsonyi borvidékhez tartozó Szent György-hegyen Nyári Ödönnél olyan kéknyelűt kóstolhatsz, amilyet mi is mutatnánk neked, ha a kéknyelűt akarnánk elmagyarázni:
Hegymagas