Mi fán terem a jégbor?

A magyar borágazat, vagy még inkább borkultúra fantasztikus és igen változatos természetes desszertbor kínálattal bír. Igaz ez még akkor is, amikor az édes boroknak nincsen különösebb divatja, mégis van egy borfajta, ami nem a Tokaj-Hegyaljai borvidéken készül, magas cukortartalma van és generációk tekintenek rá a nagybetűs BORKÜLÖNLEGESSÉGként.

Ez pedig a jégbor, amelyet sokan a Badacsonyi borvidékkel azonosítanak, pedig valójában a jégbor készítésnek nincsenek borvidékre, vagy szőlőfajtára vonatkozó korlátozásai, azt viszont szigorúan megszabják a termékleírások, hogy milyen eljárás szerint készülhet csak olyan termék, amire a termelő ráírhatja a jégbor megnevezést.

A jégbor azonban nem badacsonyi, még csak nem is magyar találmány, a világ számos országában foglalkoznak vele, ahol kiszámíthatóan érkeznek a téli fagyok. A természetes jégbor ugyanis szó szerint a tőkén készül, ugyanis addig nem szedik le a szőlőszemeket, amíg be nem állnak az első fagyok, és csak utána szüretelik és préselik a szőlőt.

Nehéz, de hálás feladat a jégbor készítés

Az elnevezés nem annyira meglepő, és még véletlenül sem összekeverendő a jégbor a boros jégkrémmel, időről-időre ugyanis ezzel kapcsolatban is láthatunk érdekes kísérleteket. De ettől függetlenül nem járunk messze a valóságtól, ha a fagyott szőlőszemek körül keresgélünk, az igazi jégbor készítéséhez ugyanis olyan szőlőre van szükség, amely bogyóiban a lé nagy része megfagyott (már ami maradt benne az első fagyokig), de még pont nem annyira, hogy ne lehessen belőle semmit kipréselni.

Nehéz művelet, nagyon el kell találni hozzá a szüret időpontját. A legtöbbször éjszaka szüretelik a jégborhoz szükséges alapanyagot, sokan még a prést is kiviszik a szőlőbe, nehogy a szállítás során, vagy a présházban kiolvadjon a szőlő.

A jégbor készítés fáradságos és költséges elfoglaltság, nem is vállalkoznak rá sokan, de aki igazán kiismeri a szőlőt és a jégbor készítés fortélyait, annak meghálálja a figyelmet a végeredmény. Általánosságban elmondható, hogy egy kis palack (0,375-ös palackba szokták tölteni) jégborhoz nagyjából 3 kg tőkén túlérlelt szőlőre van szükség. A préselés után 1-2 napig nyugodni hagyják a mustot, majd irányított erjesztéssel indítják be az érési folyamatot, mert a rendkívül magas cukortartalom miatt másként kétesélyes lenne a végeredmény.

A jégbor egyrészt a túlérett szőlő, másrészt a készítési eljárás miatt kialakuló rendkívüli koncentráltság miatt magas cukortartalommal bír. A magyar bortörvények szerint a jégbor minimum 282 g/l cukrot tartalmaz, összehasonlításképp az 5 puttonyos aszúnak minimum 120 gramm, a 6 puttonyosnak pedig minimum 150 gramm maradékcukorral kell bírnia. Újfent le kell írnunk, mert nem lehet elégszer: a jégbor és aszú is természetes cukrot tartalmaz, az aszúszemek azonban nemcsak a kései szüret, hanem a Botrytis cinerea miatt is olyan különlegesek, a jégbor alapanyagánál nem beszélhetünk ilyen tényezőről.

Hol kóstolhatsz jégbort Magyarországon?

A Badacsonyi- és a Hajós-Bajai borvidéken rendkívül elterjedt a jégbor, de a Kunságon is sokan foglalkoznak vele. Nálunk is többféle szőlőből készül, de leginkább olasz- vagy rajnai rizling jégborokat kóstolhatsz, ha megkívántad.

A Borindexen például a badacsonytomaji Németh Pincészetnek egészen kiváló jégbora van, nem véletlen, hogy olyan nagy népszerűségnek örvend a látogatóink között:

A jégbor érdekes színfoltja a nemzetközi- és a magyar borászatnak, amelyet azonban nem szokás a borok élvonalába sorolni. Bár napjainkban nem mondhatóak divatosnak az édes borok és ha édes borról van szó, akkor joggal mondhatja bárki, hogy ott van nekünk a tokaji aszú. Legalább egy próbát mindenképp megér a jégbor. Aztán ki tudja, még a végén magával ragad ez a különös édes borfajta és rajongója leszel…