Az oldal sütiket használ
Az oldal sütiket és egyéb nyomkövető technológiákat alkalmaz, hogy javítsa a böngészési élményét, azzal hogy személyre szabott tartalmakat és célzott hirdetéseket jelenít meg, és elemzi a weboldalunk forgalmát, hogy megtudjuk honnan érkeztek a látogatóink.
A közlemény három kiemelt területet érint:
Az amerikai szőlőkabóca a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó FD fitoplazma egyik legfontosabb terjesztője. A betegség komoly gazdasági károkat okozhat az ültetvényekben, ezért a védekezés több térségben nemcsak ajánlott, hanem kötelező feladat.
A HNT arra kéri a termelőket, hogy a védekezéseket a helyi előrejelzések és hatósági tájékoztatások figyelembevételével végezzék el.

A közlemény külön kitér arra, hogy a növényvédelmi kezeléseket megfelelően dokumentálni kell.
A pontos és naprakész permetezési napló nemcsak hatósági ellenőrzések során fontos, hanem a gazdaság működésének nyomon követésében is alapvető szerepet játszik.
A HNT külön hangsúlyozza a méhkímélő technológiák alkalmazásának fontosságát.
Bár a szőlő önmagában nem számít méhcsalogató kultúrának, az ültetvényekben és azok környezetében található virágzó gyomnövények vonzhatják a méheket és más hasznos beporzó rovarokat. Egy rosszul időzített vagy nem megfelelően végrehajtott permetezés ezért nemcsak a kártevőket érintheti.
A szakemberek azt javasolják, hogy a növényvédelmi munkák során minden termelő fokozott figyelemmel járjon el, és tartsa be a készítmények engedélyokiratában szereplő előírásokat.
A szőlőkabóca elleni védekezés ma már a korszerű szőlészet mindennapi feladata. Ugyanakkor a növényvédelem nem kizárólag a kártevők elleni harcról szól, hanem arról is, hogy közben megőrizzük környezetünk biológiai egyensúlyát.

A HNT legfrissebb közleménye ezért arra emlékeztet bennünket, hogy a sikeres védekezés, a pontos adminisztráció és a méhek védelme kéz a kézben jár.
A teljes közlemény a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának honlapján olvasható.
Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés különösen nagy odafigyelést igényel azokban az ültetvényekben, ahol a termelők ökológiai művelést folytatnak. A bio gazdálkodásban ugyanis nem állnak rendelkezésre azok a szintetikus rovarölő szerek, amelyek a hagyományos termesztésben hatékony eszközt jelentenek a kabóca visszaszorításában.

A védekezés ezért több elemből épül fel: kiemelt szerepet kap a folyamatos megfigyelés, a törzstisztítás, a fertőzött növények mielőbbi eltávolítása, valamint a biotermesztésben is alkalmazható készítmények használata. Nemzetközi kutatások szerint a kaolin alapú kezelések és a természetes piretrinek jelenthetik jelenleg a leghatékonyabb megoldásokat az ökológiai ültetvényekben, bár hatásuk általában elmarad a hagyományos rovarölő szerekétől.
A bio szőlőtermesztés ezért nemcsak nagyobb szakmai felkészültséget, hanem több munkát és magasabb költségeket is igényel. Cserébe azonban olyan művelési szemléletet képvisel, amely különös figyelmet fordít a környezet, a talajélet és a hasznos szervezetek – köztük a méhek – védelmére.