Magyarország vulkanikus borait tesztelték Dijonban

Az OIV centenáriuma különleges jelentőséget adott ennek az eseménynek, hiszen a szervezet 1924-ben alakult és Magyarország is az alapító tagok között volt 100 évvel ezelőtt. Az előadás során a magyar vulkanikus szőlőterületek egyedisége, történelmi jelentősége és geológiai sokszínűsége került kiemelésre.

Magyarország vulkanikus szőlőültetvényei igazi geológiai kincsek. Az ország szőlőültetvényeinek több mint 33%-a vulkanikus talajon helyezkedik el, ami különösen gazdag és összetett termőterületet eredményez. Ezek a talajok, a bazalttól a tufán át egészen a riolitig és vulkanikus agyagig, olyan borokat teremtenek, amelyek kiemelkedő savtartalommal, komplex szerkezettel és rendkívüli „ásványossággal” rendelkeznek. A mesterkurzus során a nemzetközi közönség lehetőséget kapott arra, hogy megismerje azokat a fantasztikus ízjegyeket, amelyeket a vulkanikus talaj a borokhoz ad.

A Zempléni-hegység legidősebb felszíni kőzetei, amelyek 900 millió évesek és a Balaton környéki fiatalabb vulkanikus képződmények egyaránt szerepeltek a bemutatóban. A kurzus részletesen ismertette a kainozoikum kort és a Pannon-medencét, amelyben a vulkanikus aktivitás formálta a tájat, létrehozva Magyarország számos jól ismert termőterületét. Olyan ismert földrajzi árujelzők szerepeltek a kóstolón, mint Badacsony, Káli, Somló, Tihany, Eger és Tokaj. 

A mesterkurzuson résztvevők hat különleges bort kóstolhattak meg

A bemutatott borok a következők voltak:

• Pálffy, Káli Király Olivin Furmint 2020 (Káli)
• Sabar, Kéknyelű 2022 (Badacsony)
• Fekete Pince, Juhfark 2019 (Somló)
• Szent Donát, Tufa 2022 (Tihany)
• Gál Tibor, Pajados Bikavér Grand Superior 2021 (Eger)
• Royal Tokaji, édes Szamorodni 2016 (Tokaj)

A kóstolt borok igazi érzékszervi utazást kínáltak Magyarország vulkanikus tájain keresztül, bemutatva az egyes régiók egyedi karakterét. A résztvevők pókdiagram kitöltésén keresztül értékelték a borokat, figyelembe véve olyan tulajdonságokat, mint a savasság, a testesség, a gyümölcsösség, az ásványosság, a sósság és a füstösség. Ez az interaktív elem kiemelte a vulkanikus borok összetettségét és sokszínűségét, miközben ösztönözte a szakembereket arra, hogy elemezzék és értékeljék a borok szerkezetét.

Az OIV 100. évfordulóját ünnepelve, Magyarország mesterkurzusa büszke pillanat volt, mely egyúttal bizonyította az ország borainak nemzetközi jelentőségét. Az esemény nemcsak megerősítette a magyar borok globális hírnevét, hanem kiemelte a vulkanikus termőterület jelentőségét a borkészítés jövőjének alakításában.