A nyár egy lelkiállapot – natúr borokkal hosszabbítja meg a szezont a JUNE Budapest

A JUNE bejárata felett akár az is állhatna, hogy itt nem kell különösebb indok ahhoz, hogy az ember leüljön egy pohár borra. Egy ebéd kicsit hosszabbra nyúlik a tervezettnél, a délutáni találkozóból vacsora lesz, és végül senki nem érzi különösebben fontosnak, hogy pontosan mikor kellene továbbindulni.

A „summer is a state of mind” itt ezért több egy jól hangzó mondatnál az itallapon.

Szeptemberben talán még igazabb, mint nyár közepén.

Natúr bor, különösebb felhajtás nélkül

Ebben a közegben a natúr borok sem különleges, magyarázatra szoruló tételekként jelennek meg. Nem kerültek külön vitrinbe, és senkitől nem várják el, hogy előzetesen ismerje a spontán erjesztés, a héjon áztatás vagy a minimális kénhasználat részleteit.

Egyszerűen olyan borok, amelyek jól illenek a JUNE világához: frissek, karakteresek, néha kissé szokatlanok, mégis könnyen kapcsolódnak egy ételhez, egy napszakhoz vagy éppen az asztal körül kialakuló hangulathoz.

A natúr bor fogalma körül továbbra sincs teljes szakmai egyetértés, és talán éppen ezért érdemes inkább szemléletként, mint szigorú kategóriaként tekinteni rá.

Általában olyan borokról beszélünk, amelyek természetközeli szőlőművelésből származnak, a pincében pedig a borász a lehető legkevesebb beavatkozással dolgozik. A cél nem feltétlenül a minden évjáratban azonos, hibátlanul reprodukálható íz, hanem az, hogy a szőlő, a termőhely és az adott év saját karaktere minél közvetlenebbül jelenhessen meg a pohárban.

Ez olykor tiszta és feszes, máskor vadabb, földesebb vagy gyümölcsösebb bort eredményezhet. A jó natúr tételekben azonban van valami közös: elevenség.

Tokajtól Burgundiáig, egyetlen borlapon

A JUNE válogatását a Lees Brothers szállítja, a szelekció pedig szépen egyensúlyoz a könnyen szerethető és a felfedezésre érdemes tételek között.

A borlapon magyar és külföldi pincészetek egyaránt megjelennek, Tokajtól a Szent György-hegyen és Mohácson át egészen Burgenlandig és Burgundiáig.

Nem egyetlen stílusirányt próbálnak bemutatni. Sokkal érdekesebb ennél: azt mutatják meg, hány különböző arca lehet a natúr bornak.

Ha pedig valaki most ismerkedik ezzel a világgal, a JUNE borlapján szinte végigjárhatja az utat a játékos pét-nattól a héjon áztatott fehéren keresztül egészen a komolyabb, termőhely-hangsúlyos vörösökig.

Kezdjük buborékokkal

A tokaji Szóló Boogie friss, gyümölcsös furmint pét-nat, amelyből már az első kortynál érthetővé válik, miért lett ez a borkategória az utóbbi évek egyik legnépszerűbb belépője a natúr borok világába.

Könnyed és közvetlen, van benne játékosság, miközben a furmint savai megakadályozzák, hogy pusztán kedves buborékos bornak hasson. Aperitifként adja magát, de egy hosszú, megosztós ebéd elején talán még jobb helyen van.

Más irányt képvisel a Szent György-hegyről érkező Bencze Gemini II Brut Nature. Citrusos, ásványos és krémesen habzó tétel, amelyben a vulkanikus termőhely karaktere is megjelenik. Miközben a Boogie lendületes és játékos, a Gemini már valamivel komolyabb, rétegzettebb borélményt ad – anélkül, hogy ettől nehézkessé vagy ünnepélyessé válna.

Aztán maradhatunk még egy pohárra

A csendes fehérek között a Szóló Levegő Furmint viszi tovább a tokaji vonalat. Körtés, fehér húsú barackos aromái és vulkanikus karaktere miatt egyszerre közérthető és izgalmas. Nem akar harsány lenni, inkább fokozatosan nyílik ki a pohárban.

És közben azt is szépen megmutatja, hogy a natúr bor egyáltalán nem feltétlenül jelent szélsőséges vagy nehezen értelmezhető ízeket.

A Kövesd Velt Skin már közelebb visz ahhoz a világhoz, amelyet sokan elsőként társítanak a natúr borokhoz. Héjon áztatott, narancsboros karakterében narancshéj, teás tónusok és vadvirágos jegyek jelennek meg.

Határozottabb és szokatlanabb tétel. Annak való, aki ezen a ponton már nem egyszerűen egy pohár fehérbort szeretne, hanem kíváncsi arra is, mennyire más szerkezetet és aromatikát adhat a hosszabb héjkontaktus.

Mire vörösre váltunk, talán már este van

A burgenlandi Koppitsch Abendrot az egyik legkönnyedebb, legszabadabban iható vörös a válogatásban. Vörös és fehér szőlőből készül, piros bogyós gyümölcsökkel és finom fűszerességgel. Kissé hűvösebben kínálva különösen jól működik egy olyan estén, amelynek még nincs kedve tudomást venni az őszről.

A mohácsi Vaskapu Kadarka hasonlóan a könnyedebb, elegánsabb vörösök világában mozog. A kadarka eleve érzékeny, finom karakterű fajta, ebben a borban pedig a piros gyümölcsök és a selymes savak kerülnek előtérbe.

Nem akar erőből hatni.

És éppen ettől működik jól egy olyan éttermi közegben, ahol a bornak nem feltétlenül kell elnyomnia sem az ételt, sem a beszélgetést.

Innen azonban még tovább lehet menni.

A Clair Obscur Bourgogne L’Origine már mélyebb, földközelibb világot képvisel. A málna és a cseresznye mellett avaros tónusok jelennek meg benne, miközben megmarad a lendülete. A burgundi eredet miatt talán klasszikusabb, kimértebb bort várnánk, ez a tétel azonban inkább élő és mozgékony, mint merev.

A Claus Preisinger Kalkstein Kékfrankos pedig a burgenlandi mészköves termőhelyet mutatja meg meggyes, szilvahéjas és ásványos karakterrel. Feszes, jól strukturált vörösbor, amelyben a gyümölcsösség mellett már komolyabb mélység is megjelenik.

Jó példa arra, hogy a natúr szemlélet nem feltétlenül jelent könnyű vagy egyszerű bort. Ugyanúgy képes rétegzett, koncentrált tételeket létrehozni – csak másfajta pincészeti gondolkodással.

Nem kell eldöntened, hogy hiszel-e a natúr borban

Talán ez a JUNE válogatásának legszimpatikusabb tulajdonsága.

Nem akarja meggyőzni a vendéget egy kategória felsőbbrendűségéről.

Nem állítja, hogy mostantól minden bornak így kell készülnie, és azt sem, hogy a „natúr” szó önmagában garancia lenne a minőségre.

Egyszerűen lehetőséget ad arra, hogy különböző termőhelyeket, fajtákat és borászi gondolkodásmódokat fedezzünk fel egy olyan környezetben, ahol ehhez nincs szükség különösebb felkészültségre.

Lehet egy pét-nattal kezdeni a teraszon, folytatni egy tokaji furminttal az ebéd mellett, majd egy könnyed kadarkával vagy burgenlandi vörössel belesodródni az estébe.

A borok nem külön programként jelennek meg, hanem a JUNE-élmény részeként.

Talán tényleg ennyi kell hozzá: néhány tányér az asztalon, egy jó palack, megfelelő társaság és egy kis idő.

Mert van az a fajta nyár, amelynek semmi köze ahhoz, mit mutat a naptár.