Egriként akár szokványosnak is mondható az életem, ha abból indulunk ki, hogy itt mindent áthat a szőlő és borkultúra. Szinte elkerülhetetlenül sodródtam erre a pályára. Az általánosban kezdődött. Dargay-fia Dargay Attila: Vuk! - ki ne ismerné e nevet? - igazgató úr javaslatára a Sátoraljaújhelyi Szőlészeti-Borászati Technikumba felvételiztem, majd érettségiztem.

A szakma az Egri Borkombinátnál kezdődött, néhány évet szakmunkásként, majd művezetőként dolgoztam. Itt ismerkedtem meg az alapokkal, itt lettem az országos borászverseny első helyezettje, Gál Tibor kollégámmal. Aztán felgyorsultak az események: házasság, katonaság, gyerekek, diploma, kinevezés a Szőlészeti Borászati Kutatóintézet borászatkutatási és üzemi borászat vezetésere. Majd egy váratlan felkérés, a fővárosi GUNDEL Étteremhez kapcsolódó szőlőbirtok és borpince kialakítására. Eger- Mád, micsoda kihívások! Két fantasztikus borvidék, két szőlőbirtok, két pince, két világ. És legalább két Kontinens ahova a borokat exportáltuk.